Ha egyszer valakinek van lehetősége rá, hogy ellátogasson a jó öreg USA-ba, akkor nagyot fog nézni, mikor a sarki márkakereskedőnél kiállított szériaautók versenyébe csöppen. Odaát ugyanis nem a Ferrarik és a Lamborghinik az urak. Ezt fedezte fel az Electronic Arts jó pár emberkéje is, ezért fogtak bele abba a játékba, mely eladási rekordokat megdöntve a Need For Speed széria égisze alatt a világ legjobb autós gammájává nemesült az utóbbi egy évben. Ez a titulus azonban most megdőlni látszik, ugyanis itt van a kihívó, az Underground 2, mely erősen továbbfejlesztve, de gyakorlatilag ugyanazt nyújtva próbálja elhódítani a képzeletbeli első helyet. Keep Rollin! Az alap koncepció nem változott. Adva van egy széria autó, mely alig pár hete gördült le a gyártósorról. Ennek vezető ülésébe pattanva kell megmutatni, hogy ki a legény a gáton, azaz az úton, mert hogy az aszfalt ördögeként az utca királyává szeretnénk válni. A sorozat történetében egyedülálló módon teljes kerettörténettel fogunk találkozni a karrier módban. Tudom, most sokan rávágjátok, hogy az előző rész is jeleskedett ezen a téren, no de ne felejtsük el, hogy az leginkább csak átvezetés volt, nem volt szinte semmi, amitől történeti szálnak éreztük volna az egészet, csak versenyezni kellett és győzni. Itt azonban konkrét megvalósítást láthat majd a gamer. Adva vagyunk mi, az előző részben bajnokká vált sofőr. Hat hónappal járunk az után, hogy a nagy futam végén egy kellemetlenkedő, kaszás tetoválással a kézfején lelökött minket az útról és jól helyben hagyott minket. Ez ugye nekünk nem tetszik, no de mit tudunk tenni. Hát nekiállunk egy új karriert építeni. Elhúzunk abból a porfészekből a fényes, mellesleg még nagyobb városba, melyet leginkább Los Angeles és Las Vegas összegyúrt változatának mondanék. Az előző részben sok segítséget nyújtó hölgyemény most barátnőjét, Rachelt (az ottani "Underground" rendezvények fő ügyködőjét, akit mellesleg Brooke Burke alakít a maga virtuális valójában) küldi mellénk a frontvonalra, hogy ő egyengesse az utunkat. Nem is tétovázik sokáig, ad alánk négy kereket, meg ami kell és kiküld minket az utcára. Külön érdemes kiemelni az egész körítését. A Max Payne-ben jól bevált képregényes formát választották a fejlesztők, ami az első 10 játékkal eltöltött óra után sem vált unalmassá. Képek és animációk mesélnek nekünk az utca szabályairól, annak törvényeiről, így ismerjük majd meg az új játékmódokat is, melyek illenek az eddigiekhez. Az előző részben a Sprint (A pontból B pontba a leggyorsabban elérni), a kör verseny (adott körmennyiséget a leggyorsabban teljesíteni a többiek előtt), a Drag (egy négy sávos szakaszon kellett gyorsulásban verni a többieket) és a Drift (a pályán kacsázva kellett a lehető legtöbb pontot összegyűjtenünk a farolásainkkal) volt az állandó program. Most azonban ez a felhozatal kibővült a Street X versennyel (Drift pályán négy autó versenye, elsőként kell befutni) és az URL rendezvényeivel (Underground Racing Leage: versenypályán kell elsőként befutni). A legutolsó módozat leginkább lehetőség, mely szerintem jócskán hiányzott volna a gammából. A neve Outrun, a lényeg mindössze annyi, hogy ha összefutunk Free Run, vagy Eplore The Streets módban egy másik tuningolt aszfaltbetyárral, akkor azt lámpavillogtatással kihívhatjuk egy menetre. Egy szabály van mindössze: el kell távolodni tőle egy bizonyos távolságra. Ha ez megtörténik, akkor nyertünk. Nincsenek irányjelzők, nincs semmi ilyesmi, bármerre mehetünk, ha a mienk a vezető pozíció. Akárhogy trükközgethetünk, nincsenek szabályok. Különös lett a nitrónak is a megoldása. Az eddigi gyakorlat szerint külön fel lett töltve minden verseny előtt, ez eddig nem is lenne gond, de most valamiért azt a nevetséges módszert találták ki a készítők, hogy nem ártana mindenféle manőverért egy kis naftával jutalmazni a gamert. Egy jobban sikerült farolás, elsőként való áthaladás a célvonalon, vagy egy kis szélárnyékban való haladás elég ahhoz, hogy egy kör alatt ismét feltöltsük a kicsikét és újra begyorsuljunk vele. Ha már egyszer kicsit realizálták az irányítást, miért kellett máshol lerombolni a valóság illúzióját? A versenyekhez két féle módon juthatunk el. Először is ott van az előző részben megszokott kiválasztom a versenyt, azt adj neki módszer. Ezt az ESC lenyomása után a menüben a World Map pontot kiválasztva érhetjük el. A másik a bonyodalmasabb, de egyben a nagyobb kihívást jelentő cuccos: a free run. Ekkor a városban cirkálva kell megkeresnünk a különböző rendezvényeket. A sikeres szereplésért kisebb, vagy esetenként nagyobb pénzmagot kapunk, melyeket bármelyik boltban levásárolhatunk. Ha kellőképp feltuningoltuk már a járgányunkat és elég versenyt is nyertünk, akkor pedig jöhetnek a szponzorok és a címlap felkérések. Minderről és még sok másról az sms rendszeren keresztül kapunk írásban is tájékoztatást a mellett, hogy szóban is elmondják nekünk. Ha új alkatrészek, vagy teljesítmény növelő cuccok válnak elérhetővé, arról is itt értesülünk. Természetesen a multiplayer sem maradhatott ki. Hasonlóan az előző részhez, itt is egy EA féle accountot kell használni, majd irány a Lobby, ahol kiválaszthatjuk a nekünk tetsző versenyt, majd ha nincs tele, vagy nem folyik éppen a futam, máris nekiindulhatunk a megmérettetésnek. Akár mi is létrehozhatunk egy saját szervert, ahol fogadhatjuk a barátainkat. Engedve a nyomásnak, mely az előző részt érintette, végre belekerült a LAN támogatás is, mellyel helyi hálózatban nyomulhatunk a haverokkal. Külön kiemelném az outrun módozattal szerelt szervereket, azon lesz majd csak igazán Underground feeling. Az autóválasztás más, mint a singli részben, bármilyen összetákolt járgánnyal nekivághatunk a virtuális aszfaltnak. Bájos város Mikor az előző részben váltottunk a versenyek között, akkor szinte semmi idő alatt történt az meg. Most már totális szabadságot élvezünk! Amint kihajtunk a garázsból, egyből elénk tárul Bayview csodálatos látképe már ami a rendelkezésünkre áll, rögös út vezet el addig, íg az egészet bejárhatjuk. Hatalmas városrészek szelik 5 felé a metropolist, melynek gyakorlatilag minden szegmensét bejárhatjuk. Hihetetlen, nem igaz? Vagy 250 Km-ert vezethetünk le benne, ez közel annyi, mint egy átlagos méretű város teljes úthálózata. A főként szalagkorlátokkal védett lejtős, hegyi utaktól kezdve a csili-vili belvároson át a sötétebb sikátorokig elég sokféle terepen nyomhatjuk majd a gázpedált. Különböző boltokkal is rendesen ellátták az utcákat. Az M billentyűvel előhozható térképen rengeteg színes kört láthatunk majd, ezek azok a bizonyos boltok, melyek mellett a lyukas darabok a versenyeket jelentik, melyek külön színkóddal vannak ellátva. Az ilyen árusoknál szerezhetünk majd be minden nekünk kellő dolgot. A világoskékkel jelölt helyen autót vásárolhatunk magunknak. Kezdetben igen gyér lesz a választék, ami persze később jelentősen megnő majd. A kínálat része lett immáron a kis négykerekűek mellett a nagy dömperek kisebb csoportja is. Az átlag autóknál majd 2X nagyobb méretekkel rendelkező terepjárók manapság igen kedveltek a tuning barátok körében, így hát nem is lehetett kihagyni őket. Minden bizonnyal sokan fognak örülni például a Hummernek, vagy a Cadillac ezen modelljének. A piros szín a grafikai megoldások tárházát jelenti majd nekünk. Matricák és festések igen széles körben alkalmazhatók a járgányokon. Átfesthetjük például a motorblokkot, a féktárcsát, a karosszériát, de még a kipufogót és a visszapillantó tükröt is, hogy csak néhányat említsek. A zöld pontok a karosszéria elemek lelőhelyeit jelzik. Gyakorlatilag minden lecserélhetünk a járgányon az első lökhárítótól kezdve a hátsó spoilerig mindent átszabhatunk. Külön jó pont, hogy már kezdéskor elég sok minden elérhető, sőt, minden fokozatból választhatunk, nem kell például versenyeket nyernünk azért, hogy 18 colos felnink legyen, viszont a modellválasztáshoz már nem árt jobban teljesíteni. A sötétkék körök a kocsink teljesítményéért felelős alkatrészek beszerzési helyeit jelölik. A motortól elkezdve a felfüggesztésen át a nitróig minden bepakolhatunk a drágaságunkba, ami csak szem szájnak ingere. Minden megvehetünk előre összeválogatott csomagok formájában is, de a fanatikusok elszöszmötölhetnek a különböző gyártóktól származó alkatrészek összeválogatásával is. Ha készen vagyunk a szereléssel, akkor elmehetünk tesztelni a kicsikét. Rárakják egy teszt padra, majd az eredmények figyelembe vételével a számítógép ad nekünk javaslatot arra, hogy melyik játékmódhoz mit és menyire kell átállítanunk. A sárga színfolt a különlegességeket fogja szolgáltatni, a neonfényeket és az audio berendezéseket, de egyéb érdekes kütyüt is beszereltethetünk a járgányunkba, melyeknek nincs sok gyakorlati haszna, de mindenképp kellenek az igazi csúcsgépekbe :). Az utolsó darab a lila, mely a mi garázsunkat jelöli. Ide eljuthatunk manuálisan, azaz vezetve, de az ESC megnyomásával és a megfelelő lehetőség kiválasztásával is. A fentebb említett helyeket gyakran nekünk kell felkutatnunk, az utcán cirkálva csak az útra vetülő erősebb fényeket kell figyelni és már rá is akadtunk az egyik eldugott boltocskára. Nem ritkán csillaggal jelölt fényeket is találunk majd, ezek 50 dolcsit jelentenek nekünk, így érdemes felvenni őket. A narancssárga fények csak információt jelentenek, melyeket az sms rendszerben kapunk meg. Sokat filóztam azon, hogy a reklámok meglétét pozitív, vagy negatív vonásként könyveljem el. Egyrészt az F1 féle verseny gammákra gondoltam, ahol a szponzori hirdetések mellőzése hatalmas feeling pusztítás lenne, másrészt az Enter The Matrix Nvidia logója jutott az eszembe, mely szintén elég illúzió romboló hatású volt. Esetünkben inkább hasznos dolognak érdemes felfogni, hiszen minden nagyváros színes reklámok tengerében úszik, értelmetlen lenne ez ellen fellépni, bár nem ártott volna valami választható módszert betenni, hiszen nem mindenki tolerálja azt, ha a kemény pénzen vett játéka tele van hírdetésekkel. A hatalmas irányjelző táblák is erősen illúzió romboló hatásúak, akárcsak az elzárt területeket jelző lakat mintás transzparens, melyen lazán áthalad a forgalom, de mi nem. Remélem valami ügyes ember képes lesz valami láthatatlan cuccossal, vagy valami szimpla tábla jelzéssel felcserélni ezeket, mert elég idegesítőek. Sokkal jobban jött volna ki az egyszerű közúti táblák használata és aki elhagyja a pályát verseny közben, azt szépen visszarakja a game a helyes irányba, mint eddig mindig. Grafikai tuning és törés teszt A vizuális megjelenés minden eddigi részt, sőt, minden eddigi autós gammát kenterbe ver, mely valaha is megjelent a PC platformon. A részletesség és a gigantikus terepek olyan szintű megvalósítást kaptak, hogy panaszunk aligha lehet erre. A textúrákkal viszont már gondok vannak, bár ez alig észrevehető. A pixelesedés mellett a felbontásuk sem az igazi, főeg az út esetében. Ez igaz az épületek borítására is, ha közelebbről is megvizsgálunk párat észrevehetjük, hogy eléggé el vannak mosódva, persze ez csak közelről érzékelhető. Effektek igen széles körét alkalmazták, ezt főleg annak tudom be, hogy a videókártyák új nemzedéke miatt az egy évvel ezelőtti csúcskarik dorombolnak már a legtöbb gamer gépében, ezeknél pedig még élsimítás mellett sem lehet sok gondjuk a megjelenítéssel. A Motion Blur mellett két látványjavító jelent meg, melyek bekapcsolása szerintem igen sok erőforrást igényel. Ezek a Over Bright és a Enhanced Contrast. Előbbire szükség van, hogy az éjszaka érzékelhető legyen, utóbbit viszont nyugodtan lehet nélkülözni. Nem annyira gépigényes, de hasznos dolog az esőcseppek beállítása, érdemes betenni, mert nagyon jól néz ki. A közönség sajnos nem kapott elég figyelmet, ugyan ők szolgáltatják a körítést, mégis kockásodásos betegséget kaptak. Ez főleg a végtagoknál mutatkozott meg. A drága startoltató lányok sem úszták meg. Csinosak, meg minden, de olyan szépen át lehet rajtuk hajtani, hogy rossz odanézni. Komolyan, ilyet hogy lehetett benne hagyni! Az autók irányítása és a sebességérzet is sokat változott. Valamiért 100 és 200 Km/h között nem adja vissza azt a pergő játékmenetet, mint az előző részben tapasztaltunk, de szerintem pont így lett kicsit reálisabb a dolog. A törés, mint olyan még mindig hiányzik, pedig beígérték nekünk a fejlesztők, gondolom az autógyárak megint közbeszóltak. Az ütközések viszont reálisabbak lettek. Míg eddig ha nekimentünk egy autónak, az repült messze, oda, ahol még a madár se jár, most azonban már van némi súlyuk, így akár meg is állíthatnak minket, hajtsunk bármennyire is gyorsan. Ez már nagyon kellett! Az irányítás is normalizálódott. A valósághoz kissé jobban közeledő rendszerben a fékeknek is nagy szerep jut, nem árt őket gyakrabban használni, mint eddig, mert könnyen a falra kenődhetünk. BUGizzunk! Akármennyire is megtetszett a játék, mind kinézetében, mind hangulatilag, sajnos nem lehet elmenni azok mellett az idegesítő és gyakorlatilag feleslegesen belekerült hibák mellett, melyeket a tesztidőszak alatt tapasztaltam. Az első és talán a legfontosabb hiányosság az él simítás bakija. Ha letiltjuk a megjelenítés beállításainál és a játék esetleg magától aktiválja, vagy mi húzzuk fel valamennyire az options menüben, akkor az autó szaggatott vonalakkal fog rendelkezni bizonyos helyeken, sőt, akár a város megjelenítése is hibás lehet. A pixeles útfelület is igen nagy baklövés volt a készítők részéről, erre az anizotróp szűrés bekapcsolása jelent megoldást, ami egyben teljesítmény igénylő dolog is. Volt olyan eset is, hogy szépen, békésen 200-al haladok a városban, azt egyszer csak elkezd villogni a kép, bejön pár fura fal textúra, majd gyakorlatilag nem tudok tovább haladni, mert nem látom mi van előttem. Erre a garázsba való visszatérés és az újbóli nekiindulás volt a megoldás. Ennél durvább volt az, mikor a célegyenes utolsó méterein feketébe fordul a kép, majd elkezd másodpercenként egy képkockát dobni elém a game. Ezt azzal oldottam meg, hogy az ALT- TAB kombinációval kiléptem, majd vissza. És jöjjön a legdurvább bug nyertese: az AI. Bizony, ez sem úszta meg szárazon a fejlesztők sietségét. Nem ritkán történt meg az, hogy valamiért nem ismerték azt a szót, hogy megfordulni. Ez rengeteg győzelmet és bosszúságot jelent majd mindenkinek, már ha előfordul. A lényege annyi, hogy ha egy akadálynak mennek neki, akkor valamiért visszatolatnak, majd kicsit arrébb újra próbálkoznak, míg végre elfogy az akadály. Van, hogy egy zsákutcába futnak bele, vagy egy igen hosszú úttorlaszt vélnek könnyen kikerülhető valaminek, mely nem ritkán fél percig is lekötik a delikvenst. Az is rendre előfordult, hogy egyszerűen annyira meg akartak minket állítani, hogy derékszögbe befordultak elénk. Ebből is látszik, hogy az előző részben megismert "csalás" rendszer itt egy kicsit jobban felturbózták, mint a program többi részét. Persze nem csak versenytársaink álltak meg keresztbe előttünk, a forgalom egyes elemei is végeztek hasonló műveleteket, de szerencsére könnyű volt kikerülni őket. Had szóljon! Az NFS sorozat mindig is híres volt a kitűnő zenei anyagáról. Az EA emberkéi most sem hazudtolták ezt meg, rengeteg előadót választottak ki majd minden zenei stílusból, hogy ők adják meg azt az aláfestést, mely sokban befolyásolja a hangulatot. A kínálatban 26 előadó szerepel a Trance, a Techno, a Rock és a Hip Hop műfajából. Ezekből persze valamennyit le is tilthatjuk, így a nekünk nem tetsző stílusú alkotásokat nem kell meghallgatnunk. A motorhangok szinte egy az egyben át lettek véve, mintha csak a régi járgányomat hallanám, mikor egy éve versenyezgettem vele. Némi javulás észrevehető, de nem túl látványos, a gumicsikorgások is maradtak, akárcsak a nitró hangja. A közönség is ugyanúgy kiabál be, mint anno, így látszik, hogy ezekre nem figyeltek oda eléggé. Egy elképesztő és egyben hihetetlen nagy hiányosságra is fény derült. Az audio beállítás csak a mono és stereo opciókat ismeri. Nesze neked THX. NFS RLZ! Egyszerűen nem lehet szóhoz jutni e mellett a játék mellett. Hihetetlen mit tudtak összehozni a fejlesztők kevesebb, mint egy év alatt, ráadásul a játékidő is jócskán megnőtt. Az a gyanúm, hogy már az előző rész is hasonló tulajdonságokkal lett volna felvértezve, de az idő rövidsége és persze az EA gazdasági magatartása eldöntötte a kiadás problémáját. Kaptunk egy erősen megcsonkított Underground 2-őt, majd most megkaptuk azt, amit eredetileg nekünk szántak anno. Gyönyörű a grafika, tágasak a pályák, a linearitás, mint olyan alig jelenik meg benne. Íme a tökéletes illegális autóversenyzésre szakosodott verseny game, mely minden bizonnyal az előd eladási rekordjait ugyanúgy lekörözi majd, mint annak hangulatát, csak az a sok javításra váró bug ne lenne benne…